2015. aug 19.

Zokog az ég

írta: Kitty Erdély
Zokog az ég

Ásítva pillantottam az órámra, miközben az utolsó buszra várakoztam a kiüresedett pályaudvaron. A sűrű csönd magába nyelte mély sóhajtásom. Fejemet a sötétedő ég felé biccentettem, ahol hatalmas gombolyagként gurultak egyre közelebb fejem fölé a megduzzadt felhők. A percek…

Tovább Szólj hozzá

gondolat eső magány idő érzés szomorúság thought