Pucér nyakamon egy kósza csók csattan, amitől hirtelen összerezzenek, s összehúzom magam. Elmosolyodok. Hatalmas kéz forgat maga felé, testem óráján most én vagyok a mutató. Veled szembe parancsol megálljt a kéz. Finoman nyúl államhoz, gyengéden emeli meg azt. Lesütött szemem a tiédre szegeződik, s tekintetem belecsobban szemeid kék tengerébe. Csibész mosoly rajzolódik arcodra, majd egy határozott mozdulattal magadhoz húzol. Olyan erősen teszed azt, hogy elhiszem, többé sosem engedsz el. Belefúrom magam karjaidba és csak hallgatom az egyenletes dobbanásokat. Hallgatom, ahogy szívem dobogása most egy pillanatra egybefonódik tiéddel. erdelykitty