Mi számít az életemben egy egésznek? A családom. 

A családom az a hely, amit csak remélni tudok és minden szeretetemmel kívánni, hogy másnak is az, ami nekem.

Ez az egyetlen és megmásíthatatlan dolog, amihez bármikor visszanyúlhatok. És a hangsúly az egyetlen szócskán van. Az egyetlen dolog, amibe foggal-körömmel kapaszkodok és úgy érzem, sosem fogom tudni elengedni magamtól. De a jó hír az, hogy nem is kell. Az egyetlen hely, ahol félelmek nélkül kimondhatom: biztonságban vagyok. Az egyetlen hely, ahol sosem fognak elítélni, ahol sosem fogják megkérdőjelezni a döntésem, ahol védőbástyaként fognak engem megóvni minden rosszakarótól. Az egyetlen hely, ahol tárt karokkal fognak várni, ha egyszer kirepülök és másnak ajándékozom azt, amit a szüleim gondosan nevelgettek. 

Milyen érdekes az élet? Milyen furcsa játékot játszik. Óvó kezek közt felcseperedik egy kislány, akiben a szülei tovább élnek. És, amikor a kislányból felnőtt nő lesz, egy férfi aratja le azokat a babérokat, amikért oly sokáig küzdöttek a kislány szülei. És a szülő csak tűr, majd elenged. Mert el kell engednie. Mert a szülők, talán azért válnak szülővé, hogy aztán megfosszák őket valamilyen mértékben attól, amitől szülőknek nevezzük őket. Szívszorító.  

Hogy nehezen indult-e a gyerekkorom? Talán egyszer írok róla. Talán egyszer elmesélem, de ennek nem most van itt az ideje. 

Egy dolog számít. 

Van két példaképem, akik az életüket, a szeretetüket és minden boldogságukat nekem adják nap mint nap.

Anyukám a legerősebb és legtökéletesebb nő ezen a világon, minden elfogultságot félretéve. Számomra Ő az, aki megmutatta, hogyan kell tökéletes anyának lenni, hogyan kell férfiakat megszégyenítő módon felállni a semmiből és nem meghátrálni, hogyan kell a semmiből a magasba szállni. Megmutatta, hogy hogyan kell a kitűzött célokat elérni, és megtanította, hogy nem kell kevesebbnek érezzem magam soha senki jelenlétében. Ő a legjobb barátnőm! Nevelőapukám az a férfi, aki megmutatta, hogy mi a tisztelet, aki megtanított köszönömöt mondani  mindenért, és aki feltétel nélkül, önzetlenül tud szeretni. Az a férfi, aki megmutatta, mit jelent az igazi Apa fogalma! Az a férfi, aki úgy szereti édesanyámat, ahogyan azt más sosem tudná megtenni. Hálás vagyok neki. Hálás vagyok nekik, hogy ők a szüleim. 

És talán ez az, ami számít az életben. 

Amikor egy könnycsepp legurul az arcomon, akkor emlékeztetnem kell magamat, hogy nincs okom a bánatra, hiszen mindenem megvan. Mindenem megvan, ami egésszé válik általuk és általam. Az önzetlen szeretetük végső soron bennem összpontosul. Köszönöm Nektek!

erdelykitty